Tidrenczel Sándor 

Tidrenczel Sándor Dr. tanár, történész, politológus, publicista, főiskolai docens, író  

1950. augusztus 29.-én született Derecskén. 

Derecskén végezte az általános iskolát és szintén Derecskén érettségizett, a Tótfalusi Sándor Gimnáziumban 1968-ban. Bessenyei György Tanárképző Főiskolán magyar -történelem szakot végzett 1968-1972-ben, 1973- 76-ban a debreceni Kossuth Lajos Tudomány Egyetemen egyetemi szinten történelem szakot, 1983-86-ban az Eötvös Lóránt Tudományegyetem BTK-n politológia szakot végzett. 

Első munkahelye a Józsa András M-i Múzeumban könyvtáros, ezt követően a Benczúr Gyula kollégiumban nevelőtanár és több iskolában óraadó. 1979-82 között a Nyíregyházi 110. sz. Szakmunkásképző és Szakközépiskola tanára, és 1982-ben a Debreceni Műszaki Főiskolai Karon a  Társadalomtudományi Tanszék adjunktusa, 1996-ban docens, 1995-2000-ig tanszékvezető, a Műszaki Menedzsment és Vállalkozási Tanszéken docens, 2000-01-ben igazgatója, a Főiskolai Tanács tagja. Kutatási területe: a XIX. – XX. századi magyar irodalom- és politikatörténet

Publikációi közül 1986-ban Bajcsy Zsilinszky Endre és politikai pátriája címmel ír tanulmányt.  1988-ban Az ínség és a harc fia címmel Kis Ferenc költői világát mutatja be. 1986-ban Böszörményi László a Kis-Kossuth, 1992-ben: Kállay Ödön az igazi Danton, 1994-ben A Benczúrok című családtörténeti vázlata, Ámos Imre és Nagykálló című munkái jelentek meg.  

Megjelentek írásai az Irodalomtörténeti Közleményekben, Szabolcs-Szatmári Szemlében, Borsodi Szemle-, Élet és Tudomány-, Valóság-, Hajdú-Bihari Napló-, Kelet- Magyarország című lapokban. 

2000-ben városunkban a református egyház parókia épületén márványtáblát helyeztek el Bajcsy Zsilinszky Endre sopronkőhidai kivégzésének 60. évfordulója alkalmából. 

2004. december 26-án koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak, mely alkalomból ünnepi előadónak városunk szülöttét, Dr. Tidrenczel Sándor Zsilinszky kutatót kérték fel. 

Részletet az ünnepi beszédből: 

„Derecske körzetében élére állt a Kisgazdapárt újjászervezését szándékozóknak. Hívei 1930 július végén ki is bontották Derecskén a Bihar vármegyei Független Kisgazda, Földműves és Polgári Párt zászlaját. Derecskei látogatásai idején gyakran szállt meg a nagytiszteletű Vadon Béla református lelkipásztornál, éppen ezért helyeztek el a zászlóbontás 70. évfordulójára márványtáblát az FGKP városi szervezetének tagjai a parókia falán. Vendégszeretetét élvezte még Bajcsy Zsilinszky Endre Csizmadia Lajosnak, Rohoska Mihálynénak, Csóré Áronnak. Képviselősége idején közben járt a mai – volt fiú – Bocskai – iskola megépítése ügyében, a nincstelenek földhöz juttatásában, a hadiözvegyek és hadiárvák sorsának jobbra fordításában.”

A kutató munkájához többek között felhasználta B. Zs. E. nemzetgyűlési képviselő újévi nyílt levelét, melyet a derecskei választókerület polgáraihoz címzett 1924-ben. 

Az ünnepi szónok, Dr. Tidrenczel Sándor a politikus születésének 100. évfordulójára állította össze : Bajcsy Zsilinszky Endre és politikai pátriája című tanulmányát 272 oldal terjedelemben. Vígh Károly lektorálta, aki maga is tanulmányozta Bajcsy Zsilinszky Endre életét és pályafutását. 

MŰVEI:

 – Böszörményi László (a „Kis-Kossuth”) 1986.

– Bajcsy Zsilinszky Endre politikai pátriája 1986.  

– Ámos Imre és Nagykálló 1988. 

– Az ínség és a harc fia – 1988. Szabolcsi Téka 8.

– Kállay Ödön „Az igazi Danton” 1992 

– Nagykállói útikalauz 1994       

                                           
ÍRÁSAI:

Ünnepi beszéd a Bajcsy Zsilinszky emléktábla előtt

Elmaradt találkozó

Czóbel Minka költészetének fogadtatása

Az a debreceni március

Deák Ferenc a Vörösmarty árvákért