Tanka János

Tanka János tanár, költő (Debrecen, 1908. március 27- Aba,1992. augusztus 7,

1908. március 27-én született Debrecenben. Szabad székely ősei Bocskay hajdúi voltak. Apja elesett az I. Világháborúban. Édesanyja hogy könnyítsen a megélhetésükön, Derecskére költözött szüleihez, majd ismét Debrecenbe, ahol varrással kereste kenyerét. A költő Derecskén nevelkedett, a nagyszülők és a rokonok szeretete vette körül, akik szegény parasztok voltak. Hárman voltak testvérek.
Ha szűkös volt a megélhetésük, a szeretetet annál bővebben kapták. Az iskoláskor előtti évei alatt szerzett családi és a barátok szeretete végigkísérte életét.

 „E napfény nyílott bennem lélekké / a Kálló habja suttog örökké."
                                                    /Biharban/

Jó „nyargalásnyira” laktak a faluvégi Kállótól. Nem volt Derecskének szegényebb szegények lakta területe, mint a Sirály. Itt nevelkedett hét éves koráig a nagymamánál. Kisbundával betakargatta, szép mesékkel altatgatta. Itt szívta magába a kemence illatát, a természet szeretetét, innen eredtek színes szókincsének gyökerei. A Kálló kifogyhatatlan élménybánya volt nyiladozó értelmének. Nagyon érzékeny és értelmes fiúcska volt.
Egy évvel később került be Debrecenbe az elemi iskolába, mert nem tudott elszakadni a nagymamától, a rokonoktól, a bihari táj hamvas lelkétől, ahol Tündérország kertje lett számára a pusztaság.
Nem csoda hát, hogy a sok szeretetet, megértést, törődést igénylő tanítói pályát választotta és költő is lett belőle, miután nagy anyagi nélkülözések árán elvégezte a Debreceni Kollégium tanítóképzőjét 1929-ben.
Nem kapott közelebb tanítói állást, így Abára került és kis megszakítással – mikor Sárkeresztúron tanított – Abán élt. Itt volt kántor tanító, tanár, ill. könyvtáros. A háború alatt hadifogságba került, 1947-ben tért haza.
Mindegy volt neki: Abán vagy Sárkeresztúron tanít, mindenhol nagy szeretettel vették körül tanítványai. 40 évet töltött el munkában.

„Hajolj le hozzá, megcsókolva
az arcát némán szeretettel,-
s a lelked visszamosolyogja …”- ez volt a módszere.

Leventeoktató is volt és minden iskolán kívüli munkából kivette a részét. A Földműves Ifjúsági Termelőszövetkezet elnöke, községi könyvtáros is 1956- 1986 ig.
Sokat járta az országot. Mindegy volt: Balaton, Hortobágy, a hegyvidék… 1937-ben kerékpárral jött Abáról Derecskére.
Költői tehetsége korán megmutatkozott. Csodálatos szókincse volt. Írásai tanítóképzős korától jelentek meg a debreceni újságokban, a református egyházi és pedagógiai lapokban. Gombamód jelentek meg első verseskötetei:

1932-ben Napsütésben.
1934-ben Tavaszi áradás.
1938-ban Szirmok lépcsőin.
1944-ben Örök advent.

Az 1848-as Forradalom és szabadságharc száz éves évfordulójára írta: A kálozi hősök című novellát, melyet ez alkalomból eljátszottak.
1992-ben jelent meg tanítványa és pályatársa Bella István Kossuth díjas költő szerkesztésében az: És hittem egy szál napsugárban című verses kötete.
1996-ban az 1950-es 1960-as évek elején írt verseit az Aba Alapítvány az ’56-os események 40. évfordulójára kiadatta: Örök mementó és ítélet címmel.
Születésének 100. évfordulójára unokája Dr K. Németh András régész összeállításában jelent meg a Hadifogságom naplója című kötet és ekkor mutattuk be Derecskén Szülőhazám Derecske című életrajzi kötetét, melyet én készítettem.
1992. augusztus 7-én meghalt.
1995-ben az abai könyvtár felvette a Tanka János nevet, ahol 30 éven át a kultúra bölcsőjét ringatta.
Költői munkáját nagy figyelem kísérte. Illyés Gyula írt róla a Nyugatban. Későbbi kritikusai Forgács Antal és Áprily Lajos. Szoros baráti szál fűzte Veres Péterhez.
Abán, a felesége; Bor Katalin családjának sírboltjában alussza örök álmát a tanító, a költő, míg szülei sírja a derecskei „Kolompír – kerti” temetőben van, ahová ő is mindig vissza-visszavágyott. Az abai megbecsülés után azt gondolom, illő nekünk is tisztelegni a költő emléke előtt. Így az Ő nevével indítom útjára Derecske város honlapján a Tanka János Irodalmi Kört és blogját.

Az Úr a béke című kötet versei