Bényei József

Élete:

Bényei József költő, újságíró, szerkesztő: Tiszaladányban született 1934. júl. 7.-én majd Nagyhegyesen elhunyt 2017. szept. 7-én. Szülei Bényei Miklós és Szendrei Piroska. Felesége Kindrusz Erzsébet, gyerekei Zsuzsanna (1960) és Tamás (1966).Nyíregyházán érettségizett 1954-ben. Debrecenben a magyar-történelem szakos tanári oklevél megszerzése után (1958) Budapesten könyvtárosi (1964) és etika-esztétika szakos tanári (1974) oklevelet, 1974-ben bölcsészdoktori címet szerzett.
Debrecenben él, itt volt könyvtáros, népművelő, 1962-től újságíró a Hajdú- bihari Naplónál, munkatárs, kulturális rovatvezető, főmunkatárs, majd 1979 és 1990 között főszerkesztő. Közben szerkesztette az Egyetemi Életet (1963-65), a Csokonai Színház igazgatója volt 1976-79 között. Derecskén 1985 és 1991 között szerkesztette az ÁFÉSZ Szövetkezet című lapját. Tíz éven át a Magyar Írók Szövetsége kelet-magyarországi csoportjának titkára 1970-80 között, tizenöt évig a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnökségi tagja.

Tizenegy verseskötete jelent meg. Feldolgozta a Tovább c. folyóirat történetét (1975), kötetekben jelentette meg a debreceni karnagyokhoz, képzőművészekhez, irodalmi élethez kötődő írásait, valamint megjelentette jeles személyiségekkel irodalmi igénnyel készült interjúinak és portréinak válogatását Akiknek megszólalt a világ címmel (2004). Jelentés a századvégről címmel (2004) tárcák, történetek gyűjteménye, Szellemek és délibábok, illetve Ecset és plajbász címmel(2003) portrék, esszék, tanulmányok gyűjteménye jelent meg. Megírta ötvennél több debreceni színész portréját, és kötetben is kiadta Debreceni komédiások címmel (2006). A Debreceni irodalmi lexikon szerzője (2009).

Művei:

1969. Sugárverésben (versek).
1971, Egyet lép az ősi város (versek Debrecenről, antológia).
1972. Hortobágy mellyéke (versek Hajdú-Biharból, antológia).
1973. Csokonai koszorúja (versek, antológia).
1973. Válasz repertóriuma (szerk.).
1973. Gondolatok a kispolgárságról.
1974. Harminc esztendő (a Néplap jubileumára szerk.).
1975. A hétköznapok megtalálnak (vers).
1976. A debreceni színészet története (társszerző).
1978. Vallomás a szülőföldről (lírai szociográfia).
1979. Béber László: Debreceni érdekességek.
1979. Hogy a virág megmaradjon. Szabolcs-szatmári költők antológiája (Katona Béla társszerk.).
1979. Gyermekeink nagyobbra nőnek (versek, antológia).
1980. Századok szelleme. Tanulmányok (Fülöp László, Juhász Béla társszerkesztők).
1984. Hajnali lovak (versek).
1984. Magyar írók perei (tanulmány).
1985. Rózsabokor a domboldalon (dalszöveg válogatás).
1987. Fehér ingben. Magyar költők Veres Péterről).
1987-88. Okos hűséggel (antológia).
1988. A házasság humora.
1988. A forradalom hétköznapjai.
1988. Magasra csavart láng. Krúdy Gyula a magyar költészetben.
1989. A személyi kultusz humora.
1990. A rendőrök humora.
1990. A lélek mentőövei (versek, antológia Szabó Lőrincről).
1990. Magyar hegyi beszéd. Magyar költők Móricz Zsigmondról.
1990-91. Egy maga egy hazát. Kölcsey Ferenc a magyar költészetben.
1991. A halott meggyfa (versek).
1991. Apád, anyád ide jöjjön. A …….??? humora
1992. A kétkedés hite. Magyar költők Váczi Mihályról.
1992. A rászedettek fejedelme. Lírai vallomások Ratkó Józsefről.
1992. Rigmusköltészet az ötvenes években. (Tanulmány és antológia).
1992. Sorssal vert poéta. Tompa Mihály a magyar költők lantján.
1992. A sajtó humora.
1993. Karnagyok (riportok).
1993. Holló László életműve.
1994. A kalapos király búcsúja (versek).
1994. Tüzet viszek (vers).
1995. A mindenség zenéje. Magyar költők versei Bartók Béláról.
1996. Angyalok Zenéje. Versek Liszt Ferencről.
1996. Ki népei vagytok? Versek Kodály Zoltánról.
1996. Vonatok balladája. Magyar költők versei a vasútról.
1997. Kékszakállú elégiái (versek).
1997. A vesztesek királya Versek Sinka Istvánról.
1999. Csipkefaoltár (versek).
1999. „Tebenned bíztunk” (versek).
2001. „Nőttön nő tiszta fénye”. Antológia Széchenyi Istvánról.
2002. Magyar költők versei Kossuth Lajosról (antológia).
2003. Szülőföld a Kis-Tiszánál (vallomások).
2003. Fehér kövek (versek).
2004. Vencsellei (portré).
2004. Kései sugárverésben (versek).
2008. Kékszakállú elégia (versek).
2009. Debreceni Irodalmi Lexikon.
2009. Tamburaszó (versek).

Elismerései, kitüntetései:

Szocialista Kultúráért 1963;
Debrecen Város Művészeti Díja 1974;
Alföld-nívódíj 1976;
A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1973, 1979;
Rózsa Ferenc díj 1984;
Krúdy-emlékérem 1991;
„Széchenyi és korunk” Irodalmi Pályázat különdíja 1992;
Magyar Lajos-díj 1993;
Holló László-díj 1993;
A Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztje 1994;
Aranytoll 1998;
Magyar Köztársaság Érdemérem Lovagkeresztje 2004.

Írásaiból:

Az otthon csendje

Versek a Hajnali lovak című verseskötetből

ALFÖLD költői antológiából – Alföld Magvető Budapest 1967 – versei