Ragyogd be fényeddel szívünknek tisztaszobáját,
megváltó Krisztus Urunk!
hogy méltóképp legyünk mi testünkben
a léleknek templomai,
hogy eldobva éltünknek utált,
bűnöktől szennyes látleletét,
újraszületve fogadjuk kereszted
szabadító erejét.
Mutasd a fényeddel hajócskánk helyes irányát,
megváltó Krisztus Urunk!
ki kiontott ártatlan véreddel
elébünk tartottál tiszta tükört,
vezess, hogy siessünk tengerbe vetni
utunknak hőn féltett limlomait,
ha jő a vihar és távol a parttól
már felszedtük hajónknak horgonyait.
Ragyogd be fényeddel túlpartunk derengő távolait,
ó megváltó Krisztus Urunk!
hogy életünk végig a reménység útja legyen,
ne a dermesztő félelemé,
S ha feltűnnek szirtek, zátonyok, itt-ott,
és szánkról már némán hullik a szó,
mindnyájan bízzunk tebenned:
„egy lélek sem vész el közülünk, csak a hajó.”