Esküvő

Embercsoport közeleg a perzsa szőnyegen, 
Elől a menyasszony és vőlegény lépeget. 
Halkan zümmög a násznép és leül 
Majd e kis zaj is hamarosan elül. 
Nászinduló hangzik a magnóról, 
Hallgatják megilletődve a rokonok. 
Fehér ruha színes gerbera csokorral, 
Csodálatos látvány egy piktornak. 
Mivel itt piktorok nincsenek, 
Fényképezés van csak a helyében. 
Villognak a vakuk s kattannak, 
Örök emlék marad a nyomukban. 
A jegyespár arcán ijedtség van, 
Elfelejtették a mosolyt az izgalomban. 
Két egybehangzó igen elhangzott, 
S mint férj és feleség állnak ott. 
Beírják a nevüket a nagy könyvbe, 
Leülnek és hallgatják a beszédet. 
Pezsgőbontás, mely oldja a helyzetet, 
S már mosolyog a fiatal pár önfeledt. 
Gratulál a násznép, minden jót kíván, 
Ha fele beteljesül, az is jó lesz tán. 
A szülők szeméből könny csorog
Örülnek-e, vagy féltik őket, nem tudom. 
Az asztalhoz fárad a vendégsereg, 
És csak úgy állva iszogat, eszeget. 
Majd az udvaron várja a zenekar s rákezd, 
Van ki táncra perdül, és bokázni kezd. 

Derecske, 1983. május 14.