Néha félelmetes az éjszaka

az orchideák illata

ahogy a lepkék csöndet lopnak

s az árnyakra könyökölnek

a házakba álommadár

falra aggatott magány

s a távoli dallam

mint nyikorgó mechanika

egy elnyelt sikoly

üreges járatokban

elpergő szavak

melyekből vágyak fakadnak

s feltörő forrás

mely mélységeket renget

s az ember romantikába

áztatott edény mely

léghajó hátán szüntelen

más dimenziókba vágy

2001