Dohányt is termesztettem. Két hektáron. Mesterséges szárítást igénylő Hevesi-fajtákat. Az akkori kornak megfelelő szárítót vásároltam. Gázolajos fűtés, 6000 köbméter óránkénti teljesítményű ventilátor, automatizált vezérlés! 16-18 q zöld dohány, tűkeretben. Hetenként cseredohány.

Ezt a saját udvaromon építettük, üzemeltettük. A munkahely mellett csináltuk.

Amikor a zöld dohányt beraktuk, a szárítót légmentesen lezártuk. A meleg levegő mozgatását a ventilátorra bíztuk. A belső hőmérsékletet, a páratartalmat, szellőztetést az automata irányította, ahogy beprogramoztuk. A színesedést, szárítást egy kb 20×30 cm-es kis nyitható üvegajtón keresztül ellenőrizhettük.

A bepakolt zöld dohányt érettségtől függően 50-60 óráig 26-28 c fokon tartottuk

Eltelt két nap. A rendszer jól működött. Jobban este tudtam ellenőrizni. Két nap után figyelni kellett a színesedést. Amikor szükséges volt a színt rögzíteni kellett. Akkor az automatát újra programoztuk.

A szín ellenőrzésénél láttam, hogy a kis üvegajtón két-három katicabogár kereste a menekülési lehetőséget. Ki akartam venni. Nem sikerült. Bemenekültek a dohány közé. Másnap újból ott voltak.

Ezek napok óta nem ettek! A hőmérsékletet most emeltem. A katicabogarat a bogarak közül tán a legjobban szeretem. Szinte csak levéltetvekkel, paizstetvekkel táplálkozik. Még a lárvája is! Az egyik leghasznosabb bogár! Semilyen növényt nem károsít. Már gyermekfejjel is vigyáztunk rá.

Katicabogárka, nyisd ki a ládádat Mutasd meg a szép selyem ruhádat” énekeltük neki. Elrepült. Mi meg örültünk.

Most ki kell szedni őket! Sikerült! Valami miatt már nem menekültek. Jámborabbak voltak. Nem repültek el!

Az udvar végében fólia alatt neveltem tavasszal a dohány palántot. A fóliasátorban néhány palánt ott maradt. Mostanra ember magasságúra nőttek. Pár nappal korábban láttam, hogy vastagon levéltetvesek.

Fogtam a tenyeremben a három kis bogarat. Viszem a fóliába. Ott eresztem el. Ott rögtön találnak élelmet. Szóltam a páromnak:

-Gyere! Meg van a három katica. Vigyük a fóliába! Nézzük, hogy viselkednek a dohány levélen!

A tenyeremből egyenként átraktam a dohány levélre.

Jóleső döbbenet! Néztük! Mind a három nekiesett. Az első lábával terelte maga elé a világoszöld tetveket. Szinte falták őket! Egy darabig csendben néztük.

-Szerencsétlenek, de szerencsések!

Ott hagytuk őket.