Nekem nem volt gyermekkorom
Háborús gyerek voltam, háborús korba nevelkedtem.
Háborúba csak a félelem uralkodott,
Háborúba csak a hiány volt,
Háborúba csak katonákat, fegyvereket láttunk.
Háborús gyerek voltam,
Háború alatt csak a gyilkolásról hallottunk.
Háború alatt csak puskákat láttunk,
Háború alatt csak a tankok lánctalpa
Csikorgását hallottuk.
Háborús gyerek voltam,
Háború után csak a hiány, a nélkülözés volt,
Háború után az irányított gazdálkodás
Kínozta a falusi embert.
Háború után a beszolgáltatás, az elkobzás,
Az erőszak volt.
Elvették a gyermekkoromat.
Nem volt munkáskéz, háborúba a munkáskéz
Fegyvert fogott, vagy fogságban szenvedett.
Másról nem is volt szó, csak a munkáról, dologról.
Gyermekként felnőtt munkát végeztem:
Kenyér kellett, aratni, kaszálni, kapálni mentünk.
Elvették a gyermekkorom.
Állatot kellett nevelni és szántani, vetni.
A politika, a párt megkövetelte, hogy termeljünk.
A politika megkövetelte a magáét,
Nem törődött vele, hogy marad-e kenyér a népnek,
1953-ban majdnem éhen halt az ország,
20 deka kenyér volt a fejadag személyenként.