–   Először is hadd köszönjem meg, mind a százötvenmillió költőnek, aki jelenleg él és alkot, szerte a világban, hogy eljöttek ide hozzánk!

(hatalmas taps)

–   Köszönöm, köszönöm! Végtelen öröm számunkra, hogy ebben az esztendőben mi fogadhattuk a világ összes élő költőit. Tízmilliós kis hazánkban százötvenezer költő van. Mit szólnak ehhez?

(százötvenezren éljeneznek és tapsolnak)

–   Köszönöm, köszönöm! Tehát: a világban minden századik költő – magyar! 

(százötvenezren éljeneznek és tapsolnak)

–   Köszönöm, köszönöm! És most kérem, tegyék fel a kezüket azok, akik nagy költők. 

(százötvenmillió kéz emelkedik a magasba)

–   Köszönöm, köszönöm! Most pedig csak azok tegyék fel a kezüket, akik világirodalmi viszonylatban is korszakalkotó zsenik.

(százötvenmillió kéz emelkedik a magasba)

–   Köszönöm, köszönöm! Mindez azért volt fontos, hogy szavazzunk arról, ki lesz 2019-ben, a Világ legnagyobb költője. És most, hogy szavazzunk róla, kérem, tegyék fel a kezüket azok, akik önmagukon kívül, ismernek náluknál nagyobb tehetséget. 

(csönd)

–   Köszönöm, köszönöm! Úgy néz ki, ebben az évben is sorshúzás fog dönteni, ki lesz a győztes. Én a gyufát javaslom. Azt gondolom, ez a legdemokratikusabb. És minden évben működik, immáron kilencvennyolc éve, amióta a Költők Világkongresszusa dönt a Világ legnagyobb költője győzteséről. Vágjunk is bele!

(százötvenmillió ember óriási ovációja és vastapsa dördül fel)

–   Köszönöm, köszönöm! Lássuk, ki húzza a rövidebbet!