(Zsuzsinak)

zöld
tavaszi kabátban ugrok fejest a Májusba
őrjöngenek a rigók
a megállót teljesen áthatja
a tűsarok metafizikája
lehajtott fejjel nézem
a szavak jól érzik magukat
a kezeim között –
bárcsak Téged tarthatnálak a karjaimban