Különös hangzású, nem egy gyakori családnév, de az sem mondható róla, hogy teljesen ismeretlen. Itt Derecskén két-három család is ilyen nevű, de nem rokonok. Aztán találkoztam vele Hajdúbagoson, az északi megyékben, de még Budapesten is. Ha csak a híres Csécsi szalonnára gondolok, aminek eredete az 1700-as évek közepétől ismeretes, aminek a kitalálója egy hortobágyi Csécsi nevezetű böllér volt. 

    De hát honnan eredhet? Véleményem és saját kutatásaim szerint egy település nevéből – több is van ilyen – származhat, mint helyhatározó, tehát onnan származó. Mint pl. Cegléd – Ceglédi, Szolnok – Szolnoki, Debrecen – Debreceni, vagy Csécs – Csécsi, stb. Ezeket én tudományosan bizonyítani nem tudom, de mivel más lehetőség birtokomban nincs, így véleményem szerint a Csécsi név is egy település nevéből származik. Vagyis korábban ott lakott, onnét vándorolt el és a befogadó településen a lakosok egyszerüen így nevezték el. Tehát Csécsről való, vagyis Csécsi. Ezek a történetek nyilván több száz évvel ezelőtt zajlottak, amikor a nyilvántartások még „hadilábon álltak”., de a szájhagyomány szerint egy közösségbe (településre) bekerült idegent elneveztek annak, ahonnan jött. 

Idős emberektől azt is hallottam, hogy nagyon régen a Felvidékről a borsodi, zempléni részekről a 16.- 17.-ik században sokan elvándoroltak a jobb megélhetés reményében. Főleg az állattartással foglalkozó családok (juh, malac, tehén) a hortobágyi, a bihari tájak dús legelői miatt vándoroltak állataikkal együtt ezekre a vidékekre. Ezek a családok aztán it maradtak, letelepedtek, szorgalmas munkájukkal beilleszkedtek a helyi közösségekbe. Nevüket az őslakosok úgy emlegették, hogy honnan jöttek, melyik településen éltek korábban. 

Megemlítem feleségem anyai déd, de lehet, hogy ük nagyapját, aki szintén a felvidékről vándorolt el kb. 100 darabos juhnyájjal Hortobágyon át Derecskére. Úhy hívták, hogy Sopronyi Károly. 

Így aztán az idevándoroltak már itt házasodtak, családot alapítottak, és a családi nevük az előző település nevével lett azonos. 

    Amint tovább kutattam a Csécsi név eredetét, a facebookon rátaláltam egy ismeretterjesztő filmre, amely Csécsről szólt, szlovákul: Cecejovce – ról.  Ez a település (sajnos ma már Szlovák területen található) északon Kassától kb. 20-25 km-re nyugatra, az E 571-es főút mentén. Magyarul Csécs, szlovákul Cecejovce. Ez a település kb. 2000 – 22000 lelket számláló, zömmel magyarok lakják ma is. A falu 1317-ből származó, első írásos említésétől napjainkig kisérhetjük figyelemmel a község történatét. 

Ha megkérdeznek egy odavalósi embert egy másik településen, hogy; mondja már, hová valósi maga? Biztosan azt fogja válaszolni, hogy Csécsi lakos vagyok. Mint ahogyan mi mondjuk, hogy derecskei, vagy tépei vagyok. 

    Aztán van még két település Borsod – Abaúj – Zemplén megyében melynek nevük Kiscsécs és Nagycsécs. Az első Miskolctól kb. 30 km-re, a másik kb. 15 km-re van. Régi települések, már az 1319-es évektől írásos emlékek vannak, de akkor még Chech néven. 

    No, hát ezekkel a településnevekkel próbálom győzködni magam, hogy honnan is eredhet a CSÉCSI családnevünk. 

    Aki ebben kételkedik, annak azt javaslom, hogy járjon utána hogy ez másképp van, de azt bizonyítsa is be! Miért is ne történhetett volna az meg, hogy az elmúlt századok valamelyikében ide Derecskére vándorolt ősünk, aki Csécs településről jött és Csécsi nevű lett belőle.

Anyai ágon a családi név Porkoláb, ami különösebb magyarázatot nem kíván, hiszen a porkoláb szó jelentése börtönőrt jelent.