Hófehér madár, kecses madár,
képzeletemnek illékony játéka.
Léteztél? Létezel? Hol vagy?
Láthatlak-e még álmomba’?

Csillogó szárnyad ha kitárod,
túlragyogod a fényes Napot.
Oly könnyű, bársonyos a táncod,
elfeledem én a bús tegnapot.

Angyali látomás, fénylő kikelet,
ragyogó csillag a keleti égen.
Te vagy, s Te leszel múzsám,
lelkemben szép lelkedet érzem.

Látlak már! Létezel! Itt vagy!
Lebegsz a friss, illatos szélben.
Ott vagy mindenben, fában, fűben,
virágban, lágyan ringó levélben.

Maga vagy a Természet! Földanya,
az Élet, a tiszta, eredő Létezés.
Szeretet vagy! Erő, csobogás,
a Minden! Az ősi Teremtés.

(2020.)