Midőn elült a zaj, a zord, zúgó vihar,
csendes léptein megérkezett a szeretet –
Lassan, puhán andalgott, s könnyedén
csókot lehelt homlokráncaimra. 
Nem tombolt többé üvöltő hurrikán,
nem csapkodtak eszement szelek…
csak a szeretet, a béke honol itt benn,
a szív szava ült cirógatón ajkaimra.
Tollamból a lélek hangja cseppenként,
lágyan trillázó muzsikával csörgedez,
s kezeim vezérli időtlen Szellemem.

Ssss…üzen a Mindenség. Egy dallamot dúdol..
Szemei tiszta tükörként fénylenek,
arcában megszületett az új hajnal.

(2020.)