Eljön a szerelem a tengerért, 
fehér ruhában, fodrokkal habozottban
– ki látott még ilyen arát? –
öröklét ígérete árad szét a ködben.

Eljön a szerelem a tengerért, 
halotti csend lesz akkor,
mozdulatlanság és némaság
– nem, nem káosz volt a teremtés előtt.

Eljön a szerelem a tengerért, 
szigetek, szirtek és tanúk előtt
végtelent ölel a végtelen,
boldogság ámbrás illata lélegzik.

S a horizont alatt marad a tenger,
érte már eljött volna az Isten is.