Nagy Ákos

Élete:

1990. március 03-án született Debrecenben. Szülei Nagy István és Fekete Katalin.
Hajdúbagoson nevelkedett, ott járt általános iskolába, majd a derecskei I. Rákóczi György Gimnázium és Szakközépiskolába folytatta tanulmányait informatika szakon. Érettségi után OKJ-s képzésen vett részt, WEB-programozói szakmát szerzett, majd a nyíregyházi főiskola tanulója volt, Program Tervező Informatikus szakon. Jelenleg külhonban él.

Irodalmi életútjáról így ír:

„Az irodalmi élettel 12 éves koromban kezdtem el ismerkedni az akkori Debreceni Vasutas Musical stúdióban. Sohasem voltam az az olvasós típus, nem fogtak meg a kötelező olvasmányok, főleg a kötelező része miatt. A színház adta meg az első igazi lépést az irodalom irányába. A színházi oktatás részét képező beszédtechnika miatt kellett elkezdenem a versekkel és a versmondással. Az igazi „áttörést” a középiskola hozta. Ebben az időszakban két, számomra nagyon fontos ember, határozta meg az irodalmi szemléletemet. Az egyik Aszalós Imre barátom, Hajdúnánás szülötte, akinek már 14 évesen annyi és olyan színvonalú verse volt, hogy egy verses füzetecskét jelenthetett volna meg. Sok verset, gondolatot osztottunk meg az évek során és egymás bírálóivá váltunk. Az ő szava jelentősen befolyásolta azt a szemléletet, ami alapján tekintem a verseimet.
A másik személy Fábiánné Forrai Aranka tanárnő volt Derecskén. Ő volt az, aki 9. osztályos koromban vállalta, hogy felkészít, hogy részt vehessek egy szavaló versenyen. A helyi megmérettetésen 2. helyezést sikerült elérni és biztossá tette, hogy sokat dolgozunk közösen a középiskolai évek alatt. Ebben az időszakban több városi és iskolai rendezvényen közreműködtem színdarabokban és énekes produkcióban. Ezek mellett szavalóversenyekre jártam és az esetek nagy részében szép eredményekkel büszkélkedhettem. Az írást is ebben az időszakban kezdtem el. Egy derecskei versfelolvasó esten improvizáltam 1-2 „verset” amelynek pozitív visszhangja is segített abban, hogy írással kezdjek el foglalkozni.
Írásaim főleg versek és kisebb novellák. Próbálkoztam nagyobb hangvételű irományok készítésére is, de még nem vagyok megérve rá. Próbáltam írásaimat megmérettetni irodalmi pályázatokon, nem túl sok sikerrel. Az egyetlen egy eredményem eddig az Underground kiadó által kiírt novellaíró pályázaton volt. „És ekkor megszólalt a csengő” címmel jelent meg egy novellás kötet, amit az azonos című pályázatra benyújtott írásokból válogattak össze. Az egyetlen kikötés az volt, hogy az utolsó mondata a novellának az legyen, hogy „És ekkor megszólalt a csengő”. Közel 180 pályázó közül kerültem bele a szerencsés 60-ba, akiknek megjelenhetett ily módon az írása.

A másik vonal, ahol a kamatoztathattam az írói tapasztalataimat a zenélés volt. 2 évig voltam egy rock zenekar énekese, ahol rám hárult a feladat, hogy a saját dalaink dalszövegét írjam. Mivel ezek a szövegek angolul lettek megírva, így lektorálva ugyan, de főleg az én írásaim voltak. Ily módon több mint 10 dalszöveg született.

Jelenleg egy interneten megtalálható oldalon próbálom megosztani verseimet az érdeklődőkkel. Megközelítőleg 50 írás került megosztásra. Igyekszem mindig olyanokat írni, ami fűződik egy személyhez vagy életeseményhez, hogy valaki számára értékesek legyenek az írásaim. Próbálom elérni az olvasók tetszését, és igyekszem egy kicsit elgondolkodtatni őket.”

Írásai Versei:

Ha tollat ragadok

Mikor lecsukódik a szemfedő

Vallomás