Újabban most verseket írok,
csak úgy magamnak, nem másnak.
Én nem babérokra vágyok,
de írni akarok, míg el nem ásnak.

Gondolataim termelődnek,
belül agyam lázasan feszül.
Osztódnak sejtjeim, képződnek,
a sör megrázó élményeket szül.

Hiszen a pillanat oly rövid,
akár egy ajtó csattanása,
Míg a tollam el nem kopik tövig;
addig, addig szóljon suhogása!