Magyar puszta

Hortobágyi magyar pusztán
Őshonosok a szürke marhák,
A zöld füvet szépen legelik
Fejüket fel sem emelik.

Szürke marha elterülve legelget
Köztük a kormos nyakú bika is legelget.
Magyar bika hosszú szarvú,
Hosszú szarván kerek gömb.

Meleg nyári napon
A hortobágyi pusztán,
Nagyokat pihennek, heverésznek,
Szegény barmok csendesen kérődznek.

Ha én legény lennék
Gulyásbojtárnak szegődnék,
A szürke gulyát nagyon szeretném
Egész nap csak legeltetném.

Minden délben gémes kútból vizet húznék
Hogy a szürke marha nagyokat igyék,
Csebret jól megmeríteném
A vályút mindig teletölteném.

Karikás ostorom vállamról levenném
Ostorommal nagyokat csergetnék,
Úgy figyelmeztetném, ha kárba mennének
Az ostor csapójával rá nem csapnék.

Hűséges puli kutyáim
mindig mellettem,
Pásztor botommal csak intenék
Hogy a gulyát merre tereljék.