Fazakas Sándor

Élete:

  Fazakas Sándor derecskei nyugalmazott református lelkipásztor, egyházi író, műfordító Kolozsváron született 1940. április 25.-én. Édesanyja Orbán Anna (1914-2011) tizenegy gyermekes katolikus családban Székelyhódoson, édesapja Fazakas Károly (1913-1991) hét gyermekes református családban, Erdőcsinádon született. Előbb Kolozsváron, majd Erdőcsinádon, később pedig Marosvásárhelyen telepedtek le.

  Fazakas Sándor tanulmányait Marosvásárhelyen kezdte. A VII. osztály elvégzése után beiratkozott a helyi Pénzügyi Technikumba. Egy év múlva az iskolát bezárták, tanulmányait a Bolyai Farkas gimnáziumban folytatta. Teológiai tanulmányait a kolozsvári Református Teológiai Akadémián kezdte (1957-61), majd a Nagyszeben-i német nyelvű Evangélikus Teológián (1961-62), ezt követően a Bukarest-i Ortodox Teológián (1962-63) folytatta. A Németország-i Református Egyház ösztöndíjasaként két szemeszteren át (1980-81) a Münster-i Református Teológiai Intézet hallgatója volt.

  1964. február 15-én kötött házasságot Ördög Mártával, az akkori Maros Magyar Autonom Tartomány Mezőgazdasági Tanácsának főkönyvelőjével. Házasságukból három fiú született: Sándor (1965) Hosszúpályi lelkipásztora és a Debreceni Hittudományi Egyetem rektora; Alpár (1968) Tiszadada és Tiszadob lelkipásztora és Árpád (1974), aki a derecskei Zeneiskola trombitaszakos tanára és Ifjúsági Fúvószenekarának karmestere. 12 évig a református templom orgonistája.

  Elsőként a szövérdi, (1963-68), majd a Székelyvaja-i gyülekezet hívja meg lelkipásztorának (1968-1988), ahol a doktori dolgozatát a Dobrudzsában élő török muzulmánok vallásos életéről és szervezetéről írta. Ebben az időben a román nacionalista belpolitika egyetlen nemzeti kisebbség létezését sem ismerte el, így elutasították a dolgozatát is.

  1988-ban a román Szekuritáté hazaárulás vádjával haditörvényszék elé akarja állítani. Feleségével Münsterbe menekül, s csak két év múlva, 1990. május 15.-én találkozhattak Romániában rekedt gyermekeikkel.

  A család 1990. május 21.-én érkezett meg Magyarországra. Lelkipásztori szolgálatát Tiszabecs-Uszka egyházközségekben kezdte, de beszolgált Tiszacsécsén, Milotán és Magosligeten is. 1992-ben hívta meg lelkipásztorának a derecskei gyülekezet. Újra indította a II. világháború előtt megszűnt Világosság című, negyedévenként megjelenő egyházi lapot. Megszervezte a város egyházzenei életét. A 2006-ban megjelent „Hogy az unokáim is elhiggyék”című önéletrajzi visszaemlékezése. Lelkiismeretes, fáradhatatlan munkáját infarktusa (2003. nov. 18) miatt kellett abba hagynia 2004. július 1.-én. Nyugdíjasként egyházi témájú műveket fordít németről magyarra és magyarról németre:

Művei:


1/ Igehirdetések (5o prédikáció, 232 old.). Kiadja a Derecske-i Református Egyházközség Presbiteriuma, Fazakas Sándor lelkipásztor derecskei szolgálatának tízedik évfordulója alkalmából, Debrecen, 2OO2. Ünnepi és vasárnapi igehirdetések, a Tízparancsolat, a Miatyánk, valamint Jézus önmagáról szóló hét vallomásának (Én vagyok – Ego eimi) magyarázata.

2/ Hogy az unokáim is elhiggyék (262 old.). Fazakas Sándor emlékezései gyermekkorától nyugdíjaztatásáig. Magánkiadás, Debrecen, 2OO6.

3/ Lyukat beszéltek a hasamba (142 old.). Kis iránytű az élethez, gyermekek számára. Fordítás. Az eredeti mű: Löcher im Bauch. Kiadja a Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, Budapest, 2OO5.

4/ Ötven imádság (67 old.). Fordítás. Az eredeti mű: Karl Barth, Fünfzig Gebete. Kiadja a Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, Budapest, 2OO6.

5/ Lajos Gulácsy’s Lebenslauf (7o old.). Fordítás. Az eredeti mű: Gulácsi Lajos: A mélységből a magasságba. Az 1949-ben hét évre, „malenkij robotra” elhurcolt Kárpátalja-i református püspöknek, Gulácsi Lajosnak visszaemlékezései. Kiadja a Gustaw-Adolf-Werk in Nassau und Hessen, Center-Print Nyomda, Debrecen, 2OO7.

6/ Világok vándorai (39 old.). Fordítás. Az eredeti mű: Charlotte von Kirschbaum, Brief über unsere Herbstreise in den Osten (Ungarn und Siebenbürgen 1936). Úti beszámoló a legnagyobb református teológus, Karl Barth 1936-os és 1948-as magyarországi látogatásáról. Kiadja a Debrecen-i Református Hittudományi Egyetem Karl Barth Kutatóintézete, Debrecen, 2OO7.

7/ A református teológia közéleti jelentősége Karl Barth gondolkodásában (63-74. old.). Fordítás. Az eredeti mű: Eberhard Busch, Die öffentliche Relevanz reformierter Theologie im Denken Karl Barths. Kiadja a Debrecen-i Református Hittudományi Egyetem Karl Barth Kutatóintézete, Debrecen, 2OO8.

8/ Hogyan lehetek boldog (9 prédikáció Jézus boldog-mondásairól, 1O3 old.). Kiadja az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa, Kolozsvár, 2O13.

9/ Tégy Uram engem áldássá (13 prédikáció a Hegyi Beszédről, 182 old.). Kiadja az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa, Kolozsvár, 2O13.

1O/ Hasonlatos a mennyeknek országa (41 prédikáció Jézus összes példázatáról, 363 old.) Kiadja az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa, Kolozsvár, 2o14.

11/ Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére (35 prédikáció Jézus összes csodatettéről, ,,,old.). Kiadja az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa, Kolozsvár, 2O17.

Írásai:

A bélpoklos

Csodálatos halfogás

Sok mártást Édesanyám! Hogy az unokáim is elhiggyék 30. old. részlet.