Dr. Bakó Endre

Élete:

Csepcsényi Irén és Bakó Gábor gyermeke Derecskén született 1938. febr. 5. – én. Irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, újságíró. Debrecenben érettségizett, a KLTE magyar-történelem szakán szerzett oklevelet 1961-ben. Hajdúnánáson tanított, Debrecenben népművelő lett, majd 1964-től a Hajdú-bihari Napló munkatársa, a kulturális rovat vezetője, főmunkatárs, 1990-től 1998-ig, nyugdíjazásáig főszerkesztő. Közben 1969-72-ben a debreceni egyetemek lapjának főszerkesztője, 1979-91-ben az Alföld c. folyóirat rovatvezetője, 1988-tól a Bihari Irodalmi Társaság elnöke. 1988-90-ben az újonnan alakult Csokonai Könyvkiadó igazgatója. A debreceni és Hajdú- Bihar megyei irodalom múltjának egyik legjobb ismerője és kutatója.

Munkái:

Nadányi Zoltánra vonatkozó kutatásait 1975-ben, leveleinek válogatását 1976-ban, Hajdú-Bihar megye irodalmi kalauza című jelentős munkáját 1984-ben adta ki. A Bihari füzetek sorozatban írt: Jóízű beszélgetéseim címmel Benkő Ferenc derecskei gyógyszerésszel való beszélgetését írta le. Folyamatosan jelentette meg könyveit Kiss Tamás (1992), Gulyás Pál (1999), Tóth Endre (1999), Költő Nagy Imre (2004) életművéről. Utóbbinak a verseit három kiadásban is megjelentette. Kiadta a Nadányi Zoltán-emlékkönyvet, versei válogatását és Tóth Árpád debreceni éveiről készített dokumentumriportját (1992), Németh László debreceni kapcsolatainak elemzését (2007). Közben folyóirat-publikációkban szisztematikusan dolgozta fel a XX. századi magyar irodalom nagyjainak debreceni kapcsolatait (Babits, Kosztolányi, Kassák, Kodolányi stb.). Szerkesztett antológiát a Hortobágyról (2005), Bocskai Istvánról (2004), Berettyóújfalu irodalmi tükröződéséről (2001). Tanulmányt írt Mariay Ödönről (Alföld 1983. 3.), Kodolányi Jánosról (Alföld 1983. dec.)… Általuk híres e föld című kötet egyik szerzője. Derecskén többször járt, részt vett irodalmi esteken, könyvbemutatókon.

Gerő János Vallomás a szülőföldről című könyvének üdvözlő sorait a Hajdú Bihari Napló 1982. szeptember 25-i száma közölte. Részlet:

… „Újabb hajdú-bihari község dicsekedhet azzal, hogy szülötte könyvet írt róla. Illetve: Gerő János nem Derecskén született, hanem Berettyóújfaluban, de karonülő korában került oda, így a nevezetes nagyközséget vallja szülőföldjének. Ha álmodik, legtöbbször Derecskén jár a képzelete. Régen készült erre a munkára, de sokszor elakadt benne. Nehezebb ez, mint egy regény, mert ha másabbul is, de még igazabbul kell írni” – vallja meg töprengéseit.

Nem könnyű meghatározni a könyv műfaját, mert a vallomás nem műfaj, a szó legfeljebb a műfaj jellegére utal. Történelmi visszapillantás? A félmúlt szociológiája? Írói kalandozás a gyermek- és ifjúkor világában? Tárgyszerű, vagy impresszionista riportázs? Lírai önéletrajz? Sem az egyik, sem a másik, hanem mindez együtt. Persze nem eklektikusan, hanem kettős alkotásszervező elv szerint. Az egyik a történelmi-kronológiai rendező szempont, lévén evidencia, hogy a tárgy lényege azonos magával a tárgy történetével. Vagy ahogy Gerő János véli: a múlt ismerete nélkül nem lehet megérteni a jelent.

Könyve valahol a szkítáknál kezdődik. Igaza van, a nemzetek életében, múlt, jelen és jövendő szervesen összefonódik, egymásra torlódik, még ha ezt az idő egészet érzékileg nem is tudjuk felfogni. Ám arra való az emberi tudat, hogy meghozza a maga ítéleteit. Rokonszenves az a történelmi szempont, hogy a szerző nem kelti azt a látszatot, mintha Magyarország történelme 1945-ben kezdődött volna, s a többi nem érdekes”.

Művei:

Debrecen irodalomtörténete 1920-tól 1990-ig. Debrecen monográfia 4. és 5. kötet

Hajdú-Bihar megye irodalmi kalauza. Debrecen, 1984. Hortobágyi Idegenforgalmi Bizottság

Tóth Árpád a debreceni porban. Debrecen, 1992. Phoenix Könyvek

Kiss Tamás (Kortársaink) Budapest, 1992. Balassi Kiadó

Emlékkönyv Nadányi Zoltán születésének századik évfordulóján. (Szerk. és bevezető tanulmány) Bakonszeg. 1992.

Gulyás Pál világa. Debrecen, Csokonai Kiadó 1999.

Tóth Endre pályaképe. Debrecen, 1999. A Múzeumi Kurír különszáma

A debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar története 1923-2001. Debrecen, 2001.

A Hortobágy a magyar irodalomban, Hortobágy, 2002.

Jóízű beszélgetéseim, Piremon Nyomda, Budapest, 2003.

A pórok költője: „Költő” Nagy Imre. (Kismonográfia). Ethnica Kiadó, Debrecen 2004.

Bocskai István alakja a magyar szépirodalomban. (Szerk. és bevezető tanulmány) Debrecen, Hajdú-Bihar megyei önkormányzat, 2004.

A birkózás akrobatája. Hódos Imre életrajza. Hajdúnánás, 2006.

A lelkem székvárosa.” Németh László és Debrecen. Déri Múzeum kiadása, Debrecen, 2006

Rejtett vízjelek. Irodalmi tanulmányok. Debrecen, 2008. Napló Kiadás

Nadányi Zoltán világa. (Kismonográfia). Debrecen, Tóth Kiadó, 2010.

Hajdú-Bihar megye Irodalmi adattára. Debrecen, Ethnica Kiadó, 2012. (Az irodalmi kalauz második, kibővített és javított kiadása)

A hűség színei. Írások Holló László Kossuth-díjas festőművészről. Debrecen, Ethnica Kiadó 2013.

Ágak és hajtások. Irodalmi tanulmányok. Felsőmagyarországi Kiadó Miskolc, 2014.

Irodalmi őrvárosok. Írások és írók Debrecentől Nagyváradig. Várad-Méliusz 2016.

2020-ban készült el tanulmánya, melynek címe:  CSANÁDI GYÖRGY A SZÉKELY HIMNUSZ KÖLTŐJE.

bako-endre-a-himnusz-koltoje

bako-endre-szabo-magda-szine-fonakja

2021-ben SZÍNE ÉS FONÁKJA címmel jelent meg tanulmánykötete Szabó Magda írónőről.

Írásai:

Arany János a nyelvvédő

A Székely Himnusz és költője

Móricz Zsigmond Hencidán

Egy költő nyomában

A bojti írástudó

A levéltáros Nadányi Zoltán