Események – Hírek

Kedves Alkotók! A közelgő ünnepek alkalmából szeretettel küldöm jókívánságaimat a Tanka János Irodalmi Kör minden alkotójának, kedves Olvasóinak. Kívánok a 2019-es esztendőben jó egészséget, lankadatlan alkotókedvet.

Bényei Józsefre emlékezve a  Végrendelet című versének gondolatai erősítsenek bennünket hitünkben:

A világot úgyis ki kell bírni,
Ne engedd a virágokat sírni.
Ne  engedd a madarakat félni,
a hűséget hóban elvetélni,
az álmokat este megalázni,
almafákat áprilisban fázni,
a perceket ne engedd megállni,
ablakokat örökre bezárni,
csillagfényű éjszakákra lőni,
ösvényeket indákkal benőni.
Ameddig a vállad íve bírja,
vigyázz minden virágtalan sírra,
Vigyázz minden társtalan magányra,
füstre, fényre, ember-glóriára.
Aki árva arccal sír az égre,
takarj szelíd álmot a szemére.
Tanulj könnyet, sebet, jajt szeretni:
valakinek embernek kell lenni.

Szeretettel: Szőllősi Imréné Tóth Vilma


A mellékelt írással kívánok az Irodalmi Kör minden kedves tagjának békés és áldott Karácsonyt.

Szívélyes üdvözlettel
Olajos István

ADJATOK HÁLÁT AZ ISTENNEK!

105. zsoltárunk kezdő sorát választottam ezévi karácsonyi írásom címéül, de ugyanígy állhatna itt egy idézet a 95. (Menjünk elébe hálaadással) és a 100. hálaadó zsoltárból vagy a 167. (Jöjj, mondjunk hálaszót!), illetve a 225. (Nagy hálát adjunk az Atya Istennek!) dicséretből, valamint a Biblia számtalan helyéről, példaképpen „Mindenben hálákat adjatok” (1Thessz 5,18), „Hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt” (Fil 4,6) vagy „Az Istennek pedig legyen hála az ő kimondhatatlan ajándékáért” (2Kor 9,15).

A Bírák könyvében olvashatjuk, hogy a filiszteusok a számukra hatalmas veszteségeket okozó Sámson elfogását követően nagy hálaünnepet rendeztek Dágón tiszteletére. A Biblia egyéb részeiből tudjuk, hogy ez a pogány nép Kaftórból érkezett (ezt Kappadókiával vagy Kréta szigetével szokták azonosítani), tehát mindenképpen mediterrán gyökerűnek számítanak. Ugyanakkor meglepő módon bálványaik mind szemita eredetűek voltak, ez alól nem képez kivételt ez a halfarkú asszír termékenységisten sem. Sikerükért mégis ennek az idegen, kitalált lénynek adnak hálát, holott mindannyian jól tudták, hogy a történtekhez valójában semmi köze sem volt.

Az Ige ezzel szemben világossá teszi számunkra, hogy a mi Istenünk földig hajolt értünk és önmagát áldozta fel, hogy a bűn mocskából kihozhasson minket, átvitt a halálból az életbe, bennünk mégis sajnálatosan kevés igény van a hálaadásra. Az adventi időszakot többnyire az üzletekben, haszontalan ajándékok felkutatásával töltjük, innen zuhanunk be a feldíszített, csomaghalmazokkal körberakott fenyőfa alá, jobb esetben egy szentesti vagy karácsonyi istentiszteletre, ott is azt tervezgetvén azonban, hogy az ünnepek alatt mikor és hol ehetjük degeszre magunkat. És még ha éreztünk is magunkban egy szemernyi Krisztus-várást, az is elillan, mert újabb „fontos” dolgok következnek: a Szilveszter este és az új esztendő megszervezése. Mindenkire és mindenre van időnk, csak arra nem, akiről pedig a Heidelbergi Káté második kérdésére adott válasz egyértelműen kijelenti: tudnom kell, hogy milyen hálával tartozom Istennek e megszabadításért. Állandóan félünk, hogy lemaradunk valamiről, csak attól nem, hogy az Isten országán kívül rekedünk. Pedig Ő, aki ezen a napon elvezérel bennünket a gyermek Jézus jászolbölcsőjéhez, azt szeretné, ha alvó lelkeink felébrednének a karácsonyi evangélium szavára, azt, hogy a bűn szennyében vergődő emberiség elfogadja Szabadítóját, hogy hazavezethessen minket, miután szent akaratának megfelelően saját Fiát küldötte el megmentésünkre. Nem elmúló alkalmat kínál, hanem egy Vele való állandó közösséget és együttlétet, és ezért nekünk mindössze annyit kellene megtennünk, hogy vétkeinket megbánva leborulunk az élet Királya előtt és magunkat Neki átadva követjük Őt.

A Biblia közismert része a tíz leprás története. Mindannyian meggyógyultak, ám csak egy samariai tért vissza, hogy az Úrnak hálát adjon. Ezzel kapcsolatban létezik egy tanulságos feltételezés-gyűjtemény azokról a kifogásokról, melyek a többi kilencet ettől visszatartották, közülük sajnos jó néhány esetben saját magunkra is ráismerhetünk. Eszerint az első először a családját akarta értesíteni a jó hírről, ez fontosabb volt, mint Isten. A második nem akart egyszerre menni a samaritánussal, a harmadik ajándékot akart vinni Jézusnak (mintha Ő a mi részünkről bármire is rá lenne szorulva), erre azonban nem volt lehetősége. A negyedik így védekezett: nem tudtam, hogy tartós lesz-e a gyógyulás. Az ötödik szégyenkezett, hogy korábbi betegsége mások előtt is kitudódik, a hatodik azt gondolta, hogy Jézus ezért úgysem vár hálálkodást. A hetedik egyszerűen megfeledkezett róla, bár ez sem elfogadható mentség, de legalább őszinte. A nyolcadik azt feltételezte, hogy a sok leprás közül ő volt az, aki ezt példás életével kiérdemelte. A kilencedik pedig azért nem ment vissza, mert a többség sem tette azt meg. A hálaadás tehát végül mindegyikük esetében elmaradt. A samaritánus azonban fennhangon mondott köszönetet, dicsőítve Istent és ezáltal földi bajából megszabadulván egyben az örök életre is belépőjegyet váltott. Mert aki megingathatatlanul hisz abban, hogy a Megváltó nemcsak betegségétől, hanem bűneitől is megtisztíthatja, az nem is képes másképpen cselekedni. Az Úr ugyan valóban nem szorul rá erre, ám mi képtelenek vagyunk végtelen szeretetét másképpen viszonozni, ahogy azt a zsoltáríró is kijelenti: „A ki hálával áldozik, az dicsőít engem” (Zsolt 50,23).

Jézus ezt mondta Mártának Betániában: „sok mindenre gondod van, és sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges” (Lk 10, 41-42).  Karácsony ünnepén valóban nekünk is csak egyetlen feladatunk lenne, az egymásnak osztogatott hiábavalóságok helyett dicsőíteni Istent és hálát adni azért a hatalmas és ráadásul érdemtelenül kapott ajándékért, melyben Ő bennünket Szent Fia elküldése által részesített. „Mert minden ti érettetek van, hogy a kegyelem sokasodva sokak által a hálaadást bőségessé tegye az Isten dicsőségére (2Kor 4,15).


2018 december 16-án a következő örömhírt olvastam a Ballai László író honlapján, melyet megosztok a Tanka János Irodalmi Kör honlapjára látogató olvasókkal:

Kedves olvasóink!

Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy megjelent Ballai László Megfelelt a Napnak című történelmi regényének 2. kiadása. A kötetet a Hunyadi Mátyás emlékév keretében a Pénzügyminisztérium támogatta. A szerző így vall díjnyertes művéről:

„Bő egy évtizede foglalkozom Magyarország szabadságának, és általában a szabadságnak, mint lelkiismereti, individuális és szerelmi problémának a megismerésével. E szívdobogtató szó alatt ne holmi ideális állapotot képzeljünk el, amelyben, elérése után, már csak lebegnünk kell az örökkévalóságig, hanem az érte folytatott állandó küzdelmet. És éppen ebből a szempontból is kívánkozik szabadság-regényeim közé a 2008-ban írt, Hunyadi Mátyást és korát bemutató Megfelelt a Napnak.

Mátyás király borotvaéles gondolkodásával és lelkének finom rezdüléseivel csakis a szárnyalás embere lehetett. Olyan ellentétek feloldására vállalkozott, mint aminők hazánk széttöredezettsége és a függetlenséget biztosító központosított állam egysége, Magyarország és szomszédjai, uralkodói személye és az országnagyok, végül közte és Beatrix között feszültek. Működését saját kortársai igen eltérően ítélték meg, a bonfinis – Nagy Sándor-i hasonlattal élő – országépítő és hadvezéri géniusza iránti lelkesedéstől, a nyugati háborúi, a »nemesi köztársaság« megszüntetése, a lakosságra nehezedő adópolitikája, pazarlónak bélyegzett udvartartása és mecénási tevékenysége miatti általános bírálatig. Ám Mátyás király műve a halála után három évvel bekövetkezett állapotok tükrében fényesen felragyogott.”

Tisztelettel
Ballai László és a Webmester


VÁROSNAPON – DERECSKÉN

Idén júniusban újra hivatalosak voltunk a Kálló partjára, ahol a derecskei városnap keretében az elmúlt évhez hasonlóan könyvbemutatóra került sor a Tanka János Irodalmi Kör szervezésében. Barátaink a már tradicionálisnak nevezhető kedvességgel fogadtak bennünket, de örvendezésre nem sok időnk maradt, mert máris indulnunk kellett a járási hivatal díszudvarába, az esemény színhelyére.

Elsőként irodalmi körünk vezetője, Szőllősi Imréné kérdezte Ballai Laci barátomat nemrégiben megjelent, továbbra is a szabadság kérdését boncolgató kitűnő történelmi regényéről. A Bottyán János szabadságharca első részében rendkívül sok újdonságot találhatnak azok, akik a történelmet csak az iskolapadokból ismerik. Megtudhatjuk, hogyan választotta Bottyán a vágsellyei jezsuita rendházból, Gábor atya szárnyai alól kikerülve a vitézi életet, hogyan lépett az azóta is sokat vitatott, sajnálatos vadászbalesetben elhalálozott Zrínyi Miklós nyomdokaiba a török elleni küzdelemben, kitüntetvén magát többek között a müezzin lehajításával az érsekújvári minaretből, és hogyan csatlakozott végül a „vezérlő fejedelem” felkeléséhez. Ahogy Laci fogalmazott, a Rákóczi-szabadságharc rendkívül sok oldalról megközelíthető, ezt ő, természetesen a generális-főstrázsamester szemszögéből nézve, a megszokott alapossággal teszi meg, a kegyes hagyománnyal szemben néha már-már kíméletlenül ragaszkodva az igazsághoz. A regény végéről azokat a mondatokat elevenítem fel, amelyek Bottyán testamentumából engem leginkább megragadtak: „De soha ne feledjétek, a szabadság nem csupán a rácsok szétroppantását jelenti, hanem azt, hogy saját képzeleteink rabságából is készek vagyunk kitörni. „… és mind, akik teremtettek, a testvéreink, öleljük meg felebarátainkat – erre tanít az Írás”.

Scheiber Hugót, a magyarországi avantgárd festészet egyik legelismertebb alakját egyszer megvádolták azzal, hogy nem tudott írni, ezt azonban később sikerült megcáfolni. Ez a történet jutott eszembe Lénárt Attila Csipetnyi mese című kiadványának ismertetése közben. Amint az a beszélgetésből, valamint a Derecskei Hírek januári számában megjelent A rézkarctól a mesék világáig című írásból is kiderült, a szerző régóta foglalkozik grafikával, a mese témában egy öt esztendővel ezelőtti kiállításon aratott sikeren felbuzdulva döntött egy rézkarcokkal illusztrált gyermekkönyv megszerkesztése mellett, melyhez a verseket és mondókákat is maga írta meg, és második kötet kiadását is tervezi. Az első kísérlet mindenesetre bizakodással tölthet el bennünket annak igazolására vonatkozóan, hogy Lénárt Attila nemcsak rajzolni, hanem írni is tud.

Harmadikként az Illyana Sanara művésznéven publikáló Rád Piroska Látók Háza – Istenek hajnala című urban fantasy regényével ismerkedhettünk meg. Ehhez a témához nemigen bátorkodom bővebben hozzászólni, mindazonáltal a könyv bizonyára élvezetes olvasmányt nyújt mindazok számára, akik ezt a műfajt ismerik és kedvelik.

Nem szívesen jegyzem meg, hogy a rohanás mellett korunk egyik fő rákfenéje, az elmaradhatatlan zaj itt is utolért bennünket. Pedig a Bakator zenekar színvonalas előadása a zárt területen normál hangerővel szerencsésebben érhette volna el a kívánt hatást. Mindettől függetlenül ezúttal is kedves emlékekkel távozhattunk, már most örömmel várakozva a soron következő derecskei rendezvényekre.

 




 



 


A Kelet Népe című folyóirat alapító íróira, költőire emlékeztek 2018. február 5-én a Bihari Múzeumban. Dr. Bakó Endre, a 80. születésnapját ünneplő irodalomtörténész Sinka István és Veres Péter találkozásairól beszélt a jelenlévőknek.


A KULTÚRA NAPJA alkalmából 2018. január 22-én hétfőn 16.30 órai kezdettel mutatjuk be a Derecskei Művelődési Ház és Könyvtár könyvtár helyiségében a könyvtár és a Tanka János Irodalmi Kör közös szervezésében Illyana Sanara Kolba Rád Piroska első kötetét, melynek címe: Vadmacskák – Az utolsó rókatündér. Szeretettel várunk minden klubtagot és érdeklődőt.

A Tanka János Irodalmi Kör nevében üdvözlettel Szőllősi Imréné


December 11-én 16.30 órakor lesz a MTA DAB Székházában Boda István Hűség mindhalálig című verseskötetének bemutatója. A szerzővel beszélget Bakó Endre irodalomtörténész, aki egyben a kötet szerkesztője is. Minden érdeklődőt szeretettel várnak.

 

Szegeden, a Dóm Látogatóközpontban volt 2017. december 1-jén Lénárt Attila Csipetnyi mese című könyvének bemutatója, ahol a könyv mellett 45 grafikáját is bemutatták. A kiállítást megnyitotta Bécsi Éva az Elitri Kiadó ügyvezetője, újságíró, színházkritikus, és beszédet mondott Bakó István Derecske város polgármestere.

 


2017. november 16-17-én Győrben a Nemzeti Színház adott otthont a Győri Könyvszalon által évente megrendezésre kerülő író-olvasó találkozónak, ez évben immár XVII. alkalommal. Arany Piroska több alkalommal vett már íróként részt. Most is megjelent műveivel közel harminc győri író, vagy költő társával együtt ezen a nagyszámú érdeklődőt vonzó rendezvényen. Bemutatta eddigi könyveit és dedikálta:
Miértek tünékeny ideje, Madárlátta, Kendőmesék, Nemtom Robi, Földközelben, Barátkereső, Majd holnap.

A rendezvényről kiadvány készül(t), melyben bemutatkoznak az alkotók. Arany Piroska az alábbiakban fogalmazta meg írói attitűdjét:

Eleinte írásaimban azt szerettem volna megőrizni, hogy elődeink, családunk élete, ahonnan jöttem, ne menjenek feledésbe.
Később le kellett írnom, hogy elsős tanítványaim ártatlansága, észjárásuk egyedi logikája, okosságuk megnyilvánulása hogyan töltött el csodálattal.
Majd asszonyok sorsáról, a rég ismert, hallott történetek kerülnek megírásra.
Olykor az igaz történetek újabb olvasója, a mások örömét, bánatát, kudarcát, sikerét olvasva:
– Mintha rólam írtad volna! -mondja. Magára ismert.
Amikor a leírt valóság egybecseng az olvasó valóságával, ez írói munkásságomnak igazi elismerése.


Illyana S. műhelymunkája: Az utolsó rókatündér trilógia
Illyana Sanara Rád Piroska a Vadmacskákat trilógiának tervezte. Most, hogy megjelent az első rész, nagy lendülettel írja a II. részt. Előzetesként annyit elárulhatunk róla, hogy: ez a II. rész egy távoli helyre visz Japánba, Hokkaidó szigetére. Az első részben megismert Ayame és Natsuki boldog kapcsolatban élnek, amikor a fiúnak – az utolsó rókatündérnek – országos turnéra kell menni az együttessel.
Egy rövid részletet előzetesként olvashatunk az írónő alkotói portálján.

 

Fazakas Sándor egyházi írónk újabb munkája

Fazakas Sándor egyházi írónk újabb munkája szintén ez évben jelent meg, melynek címe: JÉZUS KRISZTUS ÚR, Az atya Isten dicsőségére. Kiadója Kolozsváron az Erdélyi Református Egyházkerület. Sajtó alá rendezte és szerkesztette Jenei Tamás és az ajánlást is tőle olvashatjuk a hátsó borítón.

 

 

 

 


Csizmadia Éva írónő két legújabb kötete jelent meg


Csizmadia Éva írónő két legújabb kötete jelent meg, melyet örömömre nekem is elküldött.
Az utolsó fati partus és A sorompó két oldalán a címe a köteteknek. Az első családi legendárium, a másik pedig a család élettörténetéből az utazásokat, úti élményeket tartalmazza. A családi legendáriumban ismét találunk rövid írást a derecskei Muzsai életéről.

 

 

MARCZIUS TIZENÖTÖDIKE című elektronikus újságban – A magyar szabadság és demokrácia történeti és kulturális folyóirata, szerk. Ballai László, www.marczius15.hu – 2017/ 9-10. számában jelent meg Ballai László író A reformáció 500 éve, Olajos István A sutri zsinat című írása, mely az alkotói portálon teljes terjedelemben olvasható.

 


Száznevű város
Ez évben, 2017 szeptemberében jutott el hozzám Illyana Sanara Rád Piroska jóvoltából a Száznevű város című antológia. A borítón a cím fölött ez áll:
TÖRTÉNETEK A NYAKONÖNTÖTT PRÓBAGOBLIN SZOLGÁLTATÓHÁZ KÖNYVTÁRTERMÉBŐL S hogy ez végül is mit takar, arra a hátsó borítón levő írás elolvasásakor derül fény.
Így hát ebbe a gyűjteményes kötetbe, melyet Varga Tamás József szerkesztett és a Spiritart Kiadó gondozásában jelent meg, valamint ötletadó gazdája a kiadásért felelős Spirit Art Egyesület elnöksége, I. S. Rád Piroska Mit kezdjek veled kölyök című írása is bekerült. Az írás az alkotói portálon teljes terjedelemben olvasható.

 

Illyana Sanara önálló kötete
Illyana Sanara ez év, 2017 nyarán önálló kötettel jelentkezett, melynek címe:
Vadmacskák – Az utolsó rókatündér.
A derecskei városi művelődési házzal és könyvtárral közösen tervezi körünk, hogy 2018 januárjában a „Kultúra napján” mutatjuk be ezt a kötetet és Illyana Sanara eddigi írói munkásságát.


Bővül az írók-költők klubja!

A nyár folyamán jelentkezett az írók-költők klubunkba Lénárt Attila amatőr író, lírikus és az sem mellékes, hogy grafikus. Nagyon örülünk jelentkezésének és bővebben a blogjában ismerhetjük meg.

 


Kedves Tagtársak!

Szomorúan közlöm a hírt, hogy a Tanka János Irodalmi Kör egyik kiemelkedő alakja, Bényei József 83 éves korában 2017. szeptember 7-én elhunyt. A költő, újságíró, szerkesztő Tiszaladányban született 1934. júl. 7.-én. „Szülei Bényei Miklós és Szendrei Piroska. Felesége Kindrusz Erzsébet, gyerekei Zsuzsanna (1960) és Tamás (1966).
Nyíregyházán érettségizett 1954-ben. Debrecenben a magyar-történelem szakos tanári oklevél megszerzése után (1958) Budapesten könyvtárosi (1964) és etika-esztétika szakos tanári (1974) oklevelet, 1974-ben bölcsészdoktori címet szerzett. Debrecenben élt, itt volt könyvtáros, népművelő, 1962-től újságíró a Hajdú- bihari Naplónál, munkatárs, kulturális rovatvezető, főmunkatárs, majd 1979 és 1990 között főszerkesztő.

Közben szerkesztette az Egyetemi Életet (1963-65), a Csokonai Színház igazgatója volt 1976-79 között. 1990 óta volt rokkantnyugdíjas, de továbbra is aktívan dolgozott. Tíz éven át a Magyar Írók Szövetsége kelet-magyarországi csoportjának titkára 1970-80 között, tizenöt évig a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnökségi tagja.

Tizenegy verseskötete jelent meg. Feldolgozta a Tovább c. folyóirat történetét (1975), kötetekben jelentette meg a debreceni karnagyokhoz, képzőművészekhez, irodalmi élethez kötődő írásait, valamint megjelentette jeles személyiségekkel irodalmi igénnyel készült interjúinak és portréinak válogatását Akiknek megszólalt a világ címmel (2004). Jelentés a századvégről címmel (2004) tárcák, történetek gyűjteménye, Szellemek és délibábok, illetve Ecset és plajbász címmel(2003) portrék, esszék, tanulmányok gyűjteménye jelent meg.
Megírta ötvennél több debreceni színész portréját, és kötetben is kiadta Debreceni komédiások címmel (2006). A Debreceni irodalmi lexikon szerzője (2009).” Életét, pályafutását röviden így mutattam be a Derecskei irodalmi breviárium című munkámban.

2017 júliusában mutatta be Dr. Bakó Endre Debrecenben a DAB székházban a KÉPZŐMŰVÉSZETI ADATTÁR című utolsó munkáját. Dr.Bakó Endrének arra a kérdésére, hogy mi lesz azokkal, akik ebből kimaradtak, azt felelte Bényei József: Azt majd a következő munkámban írom meg. – Ezt már csak üzente az író, mert már ezen a bemutatón nem tudott részt venni, és a következő munkája sem készülhetett el. Elhallgatott az író, a költő, üresen maradt a lap, kiesett kezéből végleg a toll. A Hajdú- bihari Napló hasábjain, melynek több, mint tíz éven át volt főszerkesztője, Petneházi Attila búcsúzott tőle: Isten áldjon, Jóska bácsi! – címmel.

A Tanka János Irodalmi Kör egy mély érzésű, igazi írói vénával megáldott, nagy tudású szakembert veszített el, pedig ha egészsége megengedte volna, találkozhattunk volna Vele összejöveteleinken. Most már csak írásai által lesz velünk, azokat folyamatosan olvashatjuk, így él köztünk továbbra is Bényei József.

Szőllősi Imréné

 

 


Kedves Alkotótársak!

Boda István költőt, a Tanka János Irodalmi Kör tagját köszöntik összeállítással a versbarátok szeptember 13-án, szerdán a Méliusz Benedek Elek Fiókkönyvtárában (Piac utca 68.), 17 órai kezdettel.

Ajánlom figyelmetekbe és aki teheti vegyen részt ezen a köszöntésen.

Üdvözlettel: Szőllősi Imréné.

 


Városnap Derecskén és Könyvbemutató:

A Tanka János Irodalmi Kör eddigi rövid életében ismét nagy esemény zajlott Derecskén 2017. június 24-én, a Város Napján.

Három társunk mutatta be most megjelenő kötetét. Egy szűk órában együtt gondolkodhattunk, elmélkedhettünk a most bemutatott legújabb műveikről a kedves érdeklődőkkel.
Június 7-12-e között országszerte KÖNYVNAPOK zajlottak.
Kicsit ahhoz is kapcsolódva, de egybekötve a város nappal azt gondolom, a KULTÚRA és a KÖLTÉSZET napja mellett nálunk most ez volt a legméltóbb hely és idő erre a célra.

Egy évvel ezelőtt is 3 könyvet mutattunk be ekkor, Nagy Angéla és Jantyik Zsolt társaimmal. Az általam írt Derecskei irodalmi breviáriumban szereplő írók, költők közül sokan jelen voltak a könyvbemutatón, így például BALLAI LÁSZLÓ író, és KISS ÁRON bácsi. Most legújabb kötetüket hozták el nekünk bemutatni. RÉKASI ATTILÁVAL, ezzel köszöntötték városunkat a városnap alkalmából.

Amikor ez év április 11-én ünnepélyesen megalakítottuk a TANKA JÁNOS IRODALMI KÖRT, írók-költők klubját, és a kellemes beszélgetések során megkérdeztem Ballai László írót, hogy mik a tervei. Akkor mondta, hogy Ráby Mátyás életét dolgozza fel. ((Őszintén mondom, nekem nem is ugrott be azonnal a Jókai Mór Rab Ráby című regényének a főhőse.)) Mint az újonnan megalakult Tanka János Irodalmi Kör alapító tagja, miért ne mutathatná be nekünk Derecskén? – gondoltuk.
Így történt, hogy örömmel és tisztelettel vártuk, hogy bemutassa nekünk  A szabadság rabja című legújabb kötetét. Később, amikor körvonalazódott a könyvbemutató menete, elkezdtem gyűjteni az anyagot hozzá. Június 10-én Budapesten a Vörösmarty téren a Hungarovox Kiadó sátránál dedikálta kötetét, melyre kíváncsian én is elmentem és száguldtam haza a dedikált kötettel.

Bemutatkozásképpen szerényen beszélt eddigi köteteiről és ars poeticájáról, majd részletet olvasott fel a műből.
Ráby Mátyás élete örök sakk-matt játék Az igazságtalan törvények, az igazságtalan igazságszolgáltatás, a II. József korabeli közigazgatási rendszer hibái között próbál felszínen maradni még annak árán is, hogy csal, hazudik, és így válik jellemtelen emberré. Márpedig a szabadság ott van, ahol helye van az igazságnak.

 

Kis Áron Ha az Isten is megsegít című prózai munkáját ismertem, mivel a nyomdai előkészületeket, a szerkesztést én készítettem. A lánya, Nagy Istvánné Kiss Piroska kit a könyvtárból sokan ismernek végig mellettem volt a formai megtervezésében, kivitelezésben. A család nagyon régi fotóit és az anyakönyvi adatokat fáradhatatlanul gyűjtötte és ezzel kiegészítettük a szöveget. Anekdotái közül felolvastam a Gebei lova címűt, amely nagy tetszést aratott. Áron bácsi ezt a memoár kötetet a családjának és az utókornak szánta, hogy emlékezzenek a fiatalok a régi időkre.

Rékasi Attila is Derecskei képeslapok című fotóalbuma idejében megérkezett a bemutatóra, amelyben most is úgymond a képek beszélnek az írás helyett. A fotóművész harmadik nagyszabású fotóalbuma, amely ezúttal is Derecske város Önkormányzata felkérésére lett összeállítva. Az előző albumok mintájára események, szereplők, idelátogatók és innen elutazók ajándékkötete lesz. Így viszik emlékbe városunk „egy darabját”. Attila elmondta, hogy ezeket a képeket ő készítette és az elmúlt öt évben létrejött, megújult épületekről, a város büszkeségeiről készítette felvételeit.

Befejezésként az alkotók számára egy-egy emléklapot adtam át személyre szabott idézetekkel, Bakó István polgármester, Rácz Anikó alpolgármester, a helyi könyvtár igazgatónője, és a Tanka János Irodalmi Kör nevében. Az egyéni emléklapot Makleit Zsolttal, a kör tagjával szerkesztettük, formáltuk egyedivé.

Kedves Áron bácsi!

A könyv a lélek orvossága. Minden kornak megvan a maga könyve. Vallja Diodorosz ókori író. A MI korunk asztalára most Áron bácsi is letett egy könyvet.

Kedves László!

Gyakran a magvas, jól jellemző könyv ///– noha nincsen benne se túl sok báj … , sem nagy erő ///még több hasznos percet nyújt, és jobban lebilincsel, mint az a zengő vers, amiben nincs más, csak üresség. – mondta Horatius már az ókorban.

Kedves Attila!

A szoba könyv nélkül olyan, mint test lélek nélkül. mondta egykor ókori író: Cicero. Kívánom, hogy minden derecskei asztalra jusson ebből a szép fotóalbumból. Gratulálok Neked, és további sikereket kívánok mindnyájatoknak.

Befejezésül mit is kívánhatnék még? Tanka János szavaival zártam a könyvbemutatót:

Nem moccanok: hiszek hitében.
Kővé válok a peremélen.
S mi engem is fölé ragadna,
ráujjongok: sólyom, még magasabbra!”

Szárnyaljon még magasabbra továbbra is az alkotói kedv!

 

Szőllősi Imréné

 



A könyvhét előestéjén mutatja be Bényei József író könyvét Bakó Endre,- mindkettőjük tagja a Tanka János Irodalmi Körnek – a kötet lektora. A könyv címe: Képzőművészeti adattár (Debrecen és Hajdú-Bihar megye), melyet a Tóth Kiadó és Könyvkereskedés bocsájtott közre. A bemutató helyszíne 4032 Debrecen, MTA DAB Székház, Thomas Mann u. 49.
Ideje: 2017. június 7.-e, délután fél 5-kor.


Ballai László A szabadság rabja – Ráby Mátyás emlékezetének története című legújabb könyvének dedikációjára kerül sor 2017. június 10-én 17 és 18 óra között a 88. ünnepi könyvhét alkalmával a Hungarovox kiadó 73. számú könyvsátrában a Vörösmarty téren. Minden érdeklődőt szeretettel várunk.


OLAJOS ISTVÁN: IRODALMI KÖR DERECSKÉN című írása megjelent a MARCZIUS TIZENÖTÖDIKE című magyar szabadság és demokrácia történeti és kulturális folyóirat 2017/5-6 számában.

A teljes cikk ITT olvasható.


A derecskei Tanka János Irodalmi Kör tagja Dr. Bakó Endre irodalomtörténész mutatja be legújabb kötetét, melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk.



Szőllősi Imréné: Gondolataim az ünnepélyes megnyitó után

A KÖLTÉSZET NAPJA alkalmából 2017. április 11-én nyitottuk meg Derecskén a művelődési házban a Tanka János Irodalmi Kört, írók-költők klubját és a kör internetes naplóját.
A művelődési ház által meghirdetett versíró pályázat eredményhirdetése után Ady Endre Szeretném, ha szeretnének című versét a Szeredás együttes feldolgozásában hallhattuk Szilágyi Adrienn előadásában.
Nádházi Tálas Csilla a művelődési ház igazgatónője, Bakó István városunk polgármestere köszöntötte elsőként elismerő szavakkal megalakulása alkalmából a kört.
Az előzetes szervezés alapján már több, mint húsz fő jelezte, hogy szívesen csatlakozik a körhöz. Ezek a jelentkezők a Derecskei irodalmi breviáriumból már jól ismert írók, költők, és a kötet bemutatóján 2016. június 18-án találkozott velük Derecske lakossága. Külön öröm számunkra és köszönet érte, hogy Budapestről, Dunántúlról, Debrecenből is eljöttek neves írók, költők, hogy mint alapító tagok, együtt, ünnepélyes keretek között indítsuk útjára a kört és internetes blogját.
Számomra mindig felemelő érzés, ha a művészetek találkoznak, és ez történt most is, de bizton mondhatom, mindnyájan így éreztünk, amikor a helyi írók, verselők és a távolról érkezett vendégek hallhatták Derecske dalát, miközben a felvillantott képek segítségével bebarangoltuk városunkat. Köszönet érte a városunk EZIS zenekarának, akik szövegét maguk írták, zenéjét maguk szerezték és ők játsszák e dalt.
Megnyitó gondolataimból
kiemelném azt, hogy: miért éppen Tanka János költőről neveztem el ezt az írók-költők klubját. Erre a kérdésekre az internetes napló bevezetőjében és a Szülőhazám Derecske című kötetemben megtaláljuk a választ.
Dr. Bakó Endre irodalomtörténész és Ballai László író bemutatkozása maradandó gondolatokat
hagyott a közönség és körtársai számára is.
Újabb ötlettel gazdagította a kör tevékenységét Ballai László és Szilágyi Sándor
javaslata, hogy hozzuk létre a kör KÖNYVTÁRÁT. A könyvtárba induló állományként Ballai László nyolc kötetét ajánlotta fel. Azóta a kölcsönzés elindult és bővült is az állomány.
A
LAPÍTÓ EMLÉKLAPUNK 29 alapító tag nevét tartalmazza a jelenlévők aláírásával. Az alkotók és fő támogatóink emléklappal őrzik ezt az eseményt.
Bízom abban, hogy ez a kör élő fog lenni általunk és városunk lakosságának irodalmi érdeklődését felkeltve olvasóvá válnak jobban és többen.
Igazi írók-költők klubjává varázsolták a művelődési ház kiállító termét a ház dolgozói, és ezen a késő estébe nyúló beszélgetésen ebben a környezetben azt érezhettük, a kultúra átölelt, befogadott bennünket. Kívánom, így legyen nagyon sokáig!

Szőllősi Imréné Tóth Vilma
a Tanka János Irodalmi Kör vezetője

 

A képek a Tanka János Irodalmi Kör internetes naplójának megnyitója alkalmából készültek 2017. április 11-én a derecskei művelődési központban.